Sajtóközlemény - 2024. február 16.


Sikeresen befejeződött a RODEN Kft. 2018-1.1.2-KFI-2018-00029 azonosítószámú projektje.


Hagyományosan az útpályaszerkezetek állapotának meghatározása roncsolásos vizsgálatokkal történik. Az útpálya rétegeinek mechanikai állapotát és anyagi összetételét alapvetően 500 méterenként fúrt minták laboratóriumi elemzésével határozzák meg. Ezen módszer alkalmazása azonban számos hátránnyal jár, melyek a teljesség igénye nélkül a következők: a pályaszerkezetben okozott szerkezeti kár, a mintavételek során kialakuló forgalmi zavar és az ennek következtében megnövekedett balesetveszély, továbbá az adatok kiterjesztésének problémája, hiszen ezen vizsgálatok csak pontszerű információt adnak a pályaszerkezet felépítéséről és tényleges állapotáról. A projekt eredményeként kifejlesztésre került egy, a georadar technológiát és egyéb roncsolásmentes vizsgálati módszereket integráló, hazai útviszonyokra adaptált útpályadiagnosztikai módszertan és megjelenítési rendszer, amely idő- és költséghatékony módon, a forgalom csekély zavarásával, évszaktól függetlenül képes folytonos információt szolgáltatni új vagy meglévő utak felépítésről, a felszíni és felszín alatti úthibákról, a rétegek anyagáról, vastagságáról, tömörségéről és nedvesség állapotáról. A módszertan alkalmazható felújítás technológiai, tervezési és minőségellenőrzési célokra. Mivel a hazai közúthálózat korában és anyagában igen változatos, ezért közel 400 km különböző rangú és építési idejű útszakasz felmérésével igazoltuk a módszertan használhatóságát. A módszertan alkalmasságának igazolási folyamata magában foglalta új építésű utak kivitelezés alatti, valamint egyes útszakaszok felújítás előtti és utáni vizsgálatát is, ellenőrizve a beépítésre került pályaszerkezeti rétegek előírt vastagságát. Ennek köszönhetően egy új kontroll eszköz is biztosíthatóvá vált arra, hogy a beépített pályaszerkezeti anyagok mennyiségét, a beruházási költségek egyik legdrágább összetevőjét, minden eddiginél pontosabban ellenőrizhessük. Az anyagmodellek több mint 200 db fúrómag és zsirátoros próbatest laboratóriumi elemzésével kerültek kalibrálásra. A minták között különböző építési idejű és összetételű aszfalt és alaprétegek szerepeltek, ennek köszönhetően a hazánkban leggyakrabban előforduló aszfalt és alaptípusokra megtörtént az anyagmodellek kalibrációja. A mérések bizonytalansága 145 db fúrtminta segítségével került számszerűsítésre, melynek eredményeként igazoltuk, hogy a kidolgozott diagnosztikai módszertan pontossága eléri a fúrásokkal történő ellenőrzés megbízhatóságát. A projekt keretein belül vizsgáltuk az ejtősúlyos behajlásmérések (FWD) és a georadar adatok integrációjának lehetőségeit. Feltártuk, hogy a radarral mért rétegvastagság és az FWD adatok integrált kiértékelésével minden eddiginél pontosabban lehatárolhatók a teherbíráshiányos szakaszok, valamint az azonos mértékű pályaszerkezet megerősítést igénylő homogén szakaszok, így mód nyílik a meglévő hatékony vastagságot kihasználó, gazdaságosabb megerősítések kivitelezésére. Ehhez kapcsolódóan kimunkálásra került egy FWD mérések kiértékelését támogató szoftver és egy radar-FWD adatokat felhasználó, szoftverré fejlesztett pályaszerkezet-méretezési számítás is. Kidolgoztunk egy, a radarszelvények, videófelvételek és ortofotók integrált kiértékelésén alapuló úthiba detektálási és térképezési módszertant, mellyel feltárhatók a felszíni- felszíni alatti úthibák, azok kiterjedése, így meghatározható a javítás módja és anyagigénye. A feltárt pályaszerkezeti adatok igen értékesek a közútkezelők, tervezők és útépítők számára, ezért kidolgoztunk egy többlépcsős automatizált munkafolyamatot, amely lehetővé teszi az adatok változatos vizualizációját és webes felületen elérhető megjelenítését és lekérdezését. Fejlesztéseink alapján javaslatot tettünk az Országos Közúti Adatbank (OKA) kidolgozott roncsolásmentes útpályadiagnosztikai módszertan alkalmazásával szolgáltatott pályaszerkezeti adatokkal történő kiegészítésére is.